A kultúra fogalma és dimenziói (ELTE PPK)
2011.07.14. 06:00
A kurzus célja, hogy áttekintést adjon a kulturális antropológia történetéről, módszertanáról és legfontosabb kutatási területeiről. A kurzus számos olyan téma köré szerveződik (pl. etnicitás, társadalmi nem, identitás, társadalmi egyenlőtlenségek, interkulturális találkozás), ami a leendő pedagógusok számára hasznos lehet gyakorlati munkájuk során. A kurzus során megvizsgáljuk az antropológia alkalmazásának lehetőségeit és az antropológia kapcsolatát a pedagógiával. Noha az óra előadásként van meghirdetve, a kurzus során számítok a hallgatók rendszeres megjelenésére és aktív órai részvételére (pl. beszélgetések, kiscsoportos feladatok). A kurzus elvégzéséhez feltétlenül szükséges a kötelező olvasmányok egyéni feldolgozása.
Szeptember 14. Bemutatkozás és bevezetés
Szeptember 21. Mi a kulturális antropológia?
* Bali János és Boglár Lajos (2005): A kulturális antropológia története dióhéjban. In A tükör két oldala. Budapest: Nyitott Könyvműhely. 17-30. o.
* Nigel Barley (2006): Miért menjünk terepre? Vezessetek a főnök elé! In Egy zöldfülű antropológus kalandjai. Feljegyzések a sárkunyhóból. Budapest: Typotex. 9-16. o. és 43-58. o.
* Clifford Geertz (2001): Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In Az értelmezés hatalma. Budapest: Osiris. 194-226. o.
Szeptember 28. Kultúra, identitás, etnikum
* Thomas Hylland Eriksen (2006): Etnicitás. In Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest: Gondolat. 327-343. o.
* Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor (2001): Magyarságszimbólumok. Ki mit érez valamit a magyarságra jellemzőnek? Iskolakultúra, 11. 75-92. o.
* Michael S. Stewart (1993): A kemény üzlet. In Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon. Budapest: T-Twins Kiadó, MTA Szociológiai Intézet, Max Weber Alapítvány. 139-165.
* Szász Anna (n.d.) „[A]merikában úgy kezdődött, hogy a művészek, zenészek, festők elkezdték azt beállítani, hogy a barna bőr szép”. Gondolatok a népszámlálás kapcsán.
Október 5. Kultúra és kommunikáció
* Donald Brenneis (1986): Szócsaták. In: Jeremy Cherfas és Roger Lewin (szerk.) Nem csak munkával él az ember. Budapest: Gondolat. 169-182. o.
* Charles O. Frake (2001): Hogyan kell szubanuniul italt kérni? In: Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris. 496–506. o.
* Terence S. Turner (1986): Beszédes bőr. In: Jeremy Cherfas és Roger Lewin (szerk.) Nem csak munkával él az ember. Budapest: Gondolat. 113-145. o.
* Benjamin Lee Whorf (1997). A szokványos gondolkodás és viselkedés viszonya a nyelvhez. In Paul Bohannan és Mark Glazer (szerk.) Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest: Panem – McGraw-Hill. 221-249. o.
Október 12. A kultúra kategóriái 1.
* Lukács Gabriella és Sükösd Miklós (1994): Transzvesztizmus, transzszexualitás és a nemi szerepek konstrukciója. Café Babel, 1-2. 185-194. o.
* Thomas Hylland Eriksen (2006). Rokonság mint leszármazás. In Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest: Gondolat. 125-142. o.
* Marcel Mauss (2000): A test technikái. In Szociológia és antropológia. Budapest: Osiris. 425-446. o.
Október 19. A kultúra kategóriái 2.
* Horváth Kata és Prónai Csaba (2000): „Retkesek” és „kényesek” között. Egy magyar cigány közösség tisztasági szokásairól. Café Babel, 4. 33-41. o.
* Losonczi Ágnes (2003). A tárgy halála, a szemét élete. In Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor (szerk.) Tárgyak és társadalom II. Kapcsolatok: A tér, a tárgy és a képi kultúra összefüggései. Budapest: Magyar Iparművészeti Egyetem. 75-96. o.
* Szántó Diana (1999): Sör és kenyér. In Kézdi-Nagy Géza (szerk.) Menyeruwa. Tanulmányok Boglár Lajos 70. születésnapjára. Budapest: Kulturális antropológia Tanszék. 13-23. o.
Október 26. Kultúra és tér
* Bourdieu, Pierre. (2009). A ház, avagy a megfordított világ. In A gyakorlat elméletének vázlata - Három kabil etnológiai tanulmány. Budapest: Napvilág Kiadó. 57-78.
* Gyáni Gábor (1990): A városi mikroterek társadalomtörténete. Tér és Társadalom, 1. 1-13. o.
* Edward T. Hall (1987). A tér antropológiája: egyfajta rendezőmodell. Távolságok az emberek között. Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat. 132-166. o.
* Niedermüller Péter (1981): Térformák és térhasználati szabályok a falusi kultúrában. Kultúra és közösség, 5. 75-84. o.
November 2. ŐSZI SZÜNET
November 9. Rítus és kultúra
* Boglár Lajos (1996): Egy guarani falu élete (1979-1985). In Mítosz és kultúra. Budapest: Szimbiózis. 13-48. o.
* Hofer Tamás (1992): Harc a rendszerválásért szimbolikus mezőben. 1989. Március 15-e Budapesten. Politikatudományi Szemle. 29-51.
* Kunt Ernő (2003): Temetkezési szokások Pányokon. In Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. Budapest: L’Harmattan. 29-57. o.
* Arnold van Gennep (2007): Egyének és csoportok. In Átmeneti rítusok. Budapest: L’Harmattan. 59-70. o.
November 16. Kultúra és társadalmi struktúra
* Pierre Bourdieu (1978): A vizsga az oktatási rendszer struktúrájában és történetében. Különbségek és megkülönböztetések. In A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: Gondolat. 39-70. o. és 136-150. o.
* Ralph Linton (1997): Státus és szerep. In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Paul Bohannan és Mark Glazer (szerk.): Budapest: Panem-McGraw-Hill. 267-283. o.
* Robert K. Merton (1949): Társadalmi struktúra és anómia.
* Stephen Steinberg (1994). A szegénység kultúrájának újraértelmezése. In Az etnikum mítosza. Budapest: Cserépfalvi Alapítvány. 101-119. o.
November 23. Közérdekű, alkalmazott és akcióantropológia
* Boglár Lajos (1993): Akcióantropológia, avagy hol húzódnak a tolerancia határai? – Antropofónia több tételben. In: A komplex kultúrakutatás dilemmája a mai Magyarországon. Az antropológiai megközelítés esélyei. Társadalomtudományi helykereső konferencia a Miskolci Egyetemen 1992. november 6-7. Miskolc: Miskolci Egyetem.
* Haraszti Anna (2005). Alkalmazott és akcióantropológia. Elméleti és etikai alapkérdések. Világosság 2005/7–8. 215-232. o.
* Vincent Lyon-Callo (2011): Gondolatok az elkötelezett antropológiáról. A „deviancia” és az „önmegsegítés” diskurzusainak hatásai. Anblokk, 5. 76-85. o.
* Vidák Zsófia (n.d.) Antropológia alkalmazása a szociális munkában - Élmények a bicskei menekülttáborból. Le Monde Diplomatique
November 30. Interkulturális találkozás
* Dencső Blanka és Sik Endre (n. d.) Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon.
* Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor (1996) Kultúrák találkozása – kultúraváltás. In Sík Endre és Tóth Judit (szerk.) Táborlakók, diaszpórák, politikák. MTA Politikatudományok Intézete. 67-95. o.
* Udvarhelyi Éva Tessza (2007). Az interkulturális tanulásról – elméleti összefoglaló. In Vándorok kultúrák között. Budapest: Artemisszió Alapítvány. 12-76. o.
December 7. Antropológia és pedagógia
* Boreczky Ágnes (2009): Kultúraazonos pedagógia. A differenciáláson innen és túl.
* Feischmidt Margit (n. d.). A Másság az iskolában és a társadalomban.
* Szántó Diana (2008): A Másik. Útmutató a kiállításhoz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
* Szentesi Balázs (n.d.) Interkulturális párbeszéd egy cigány gyermekek számára szervezett iskolán kívüli oktatási program foglalkozásain. Le Monde Diplomatique
December 14. Összefoglalás
Sűrű leírások