With knowledge and power so intimately tied together, research and documentation can easily turn into technologies of control and exclusion. While the modern state is extremely apt at counting, documenting and categorizing its residents, it is also able to enforce certain expectations towards its citizens through a request for proper documentation. In today’s Hungary, the state has a vast knowledge about people who are homeless through various forms of registration. At the same time, being properly documented is essential for homeless people to access necessary services and maintain their links to the body politic. By contrast, homeless people are rarely in a position either to get to know the state’s operations in detail or set expectations towards the state and its representatives.stat.jpg

Justice on the Streets, a participatory action research (PAR) project undertaken by homeless and housed members of The City is for All (AVM), a homeless rights advocacy group in Budapest, represents an attempt at bridging this huge inequality in knowledge and power by documenting the behavior of the state from the perspective of street homeless people. In this paper, I use the concept of deep participation to examine the collective process of critical reflection and knowledge production in PAR. More specifically, I analyze the unfolding of deep participation in Justice on the Streets from the perspective of 1) the development of critical consciousness, 2) the dynamics of participation in a cross-class context, and 3) the deconstruction of power and inequality at both the micro and macro levels.

by Éva Tessza Udvarhelyi

Download the full article

Originally published in Socio

tessza_könyv.jpg2014. június 10-én a Szentkirályi utcában a „Tégy az emberért” Információs-és Továbbképzési Központban került sor Udvarhelyi Éva Tessza (a továbbiakban Tessza) "Az igazság az utcán hever" című könyvének bemutatására. A szerző kulturális antropológus, doktori fokozatot 2013-ban szerzett az Egyesült Államokban. Tudományos munkássága mellet az A Város Mindenkié csoport egyik alapítója és aktív tagja, mely csoport alapvető feladata a hajléktalan emberek jogainak és érdekeinek védelme.

meghivo_udvarhelyi_tessza_blog.jpg

Facebook-esemény

blogra_kicsi_1.jpg

http://onlinelibrary.wiley.com/enhanced/doi/10.1111/anti.12068/

kritikai_varoskut_borito_kicsi.jpg"Sok kitűnő kötet született Budapestről és a városkutatásról általában a rendszerváltás előtt és kiváltképp azt követően. Ez a válogatás más: más idők terméke. A városkutatás soha nem volt ennyire bevallottan interdiszciplináris, mint most, és e kötet különösképp sokat merít a társadalomföldrajzból, mind a politikai gazdaságtani, mind a politikai ökológiai vonulatából, és mindezt egy határozottan kritikai alapállásból teszi. Annyiban is más, hogy interdiszciplináris jellege ellenére elméletileg egységes, a kritikai társadalomtudomány felől közelít a város problematikájához.

Szakít azzal a hagyománnyal is, amely aszerint különíti el a tematikus válogatásokat, hogy a példamutató „nyugati klasszikusok” munkáiból merít-e vagy hazai szerzők helyi esettanulmányokra támaszkodó tanulmányaiból építkezik; ezzel is utal az efféle elkülönítés nehézségeire és indokolatlanságára. A társadalmilag elkötelezett, kritikai beállítottságú társadalomtudósnak épp az a legnemesebb feladata, hogy ideológiakritikát gyakoroljon és szakmai tudása alapján alternatívákat, új lehetőségeket kínáljon. A kritikai városkutatás megmutatja, hogy megfelelő elméleti beállítottságból igenis van alternatívája a kettészakadó városnak, a privatizált köztérnek, a szegregációnak és a város peremére száműzött nyomornak.” Bodnár Judit

Szerkesztők: Jelinek Csaba, Bodnár Judit, Czirfusz Márton, Gyimesi Zoltán

Szakmai lektor: Udvarhelyi Éva Tessza

A kötet elérhető a Városműhely honlapján

review_rövis.jpg

http://www.feantsaresearch.org/IMG/pdf/rb_and_tu_review.pdf

Aranyalap - a migrációról

2013.12.15. 06:00

kordon.jpgTér és társadalom

A tér a társadalom tükre és egyben aktív termelője is. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tér tükrözi az adott társadalom vagy közösség viszonyait. Jó példa erre egy ház vagy lakás elrendezése, amely követi az adott társadalom köz- és magánszférával vagy éppen nemi szerepekkel kapcsolatos normáit és értékeit. De ugyanezt példázza az "ülésrend" egy családi ebédnél, ahol mindenki a családban elfoglalt helye és funkciója szerint foglal helyet, és ha státusa változik, rendszerint az asztalnál elfoglalt helye is módosul.

Azonban a tér nemcsak passzív módon testesíti meg az éppen uralkodó viszonyokat, hanem gyakran aktívan is hozzájárul azok termeléséhez, alakításához. Klasszikus környezetpszichológiai kutatások kimutatták például, hogy egy kórház térbeli kialakítása hozzájárul a betegek állapotának alakulásához: a nagyobb autonómiát, több közösségi együttlétet lehetővé tevő terekben a betegek jobban érzik magukat és akár gyorsabban is gyógyulnak. Jó példa erre a budapesti biciklis közlekedés alakulása is: minél több bicikliút és biciklisáv épül, annál több ember ül kerékpárra. Vagyis a tér kialakítása hatással van nemcsak az emberek egyéni viselkedésére, de a közösségi viszonyokra is.

Miközben a tér általában véve testesíti meg a társadalom viszonyait, a köztér a közélet térbeli megtestesülése, vagyis egyszerre tükre és termelője is annak. Egyszerűen fogalmazva: amilyen a közéletünk, olyanok a köztereink is. Fontos azonban, hogy mindkettő változtatható és változik is: a közterek változása a társadalomra is hatással lehet és a társadalom változását a közterek kialakítása is követi.

igazoltat_kicsi.jpgHajléktalanság és köztéri kirekesztés

A hajléktalan emberek köztéri jelenlétével kapcsolatos társadalmi és politikai viselkedés jól rámutat a tér és társadalom itt vázolt összefüggéseire. A hajléktalan emberek köztéri kirekesztése természetesen nem újdonság és az elmúlt 20 évben az uralkodó pártoktól szinte teljesen függetlenül valósult meg több-kevesebb intenzitással az ország különböző városaiban. Még csak nem is speciálisan magyar jelenségről van szó: a világ szinte összes városában tesznek lépéseket a hatóságok és az állampolgárok annak érdekében, hogy a hajléktalan embereket távol tartsák a közterektől vagy minél kevésbé láthatóvá tegyék őket a nyilvánosság felé. Ami ma Magyarországon újdonság, az az, hogy a térbeli (és társadalmi) kirekesztést ma állami stratégiává és alkotmányos szintre emelték.

tessza_kicsi.jpg"Sajnos a hajléktalan embereket mindig is üldözték - pártoktól függetlenül -, de csak a Fidesz emelte a kriminalizációt alkotmányos szintre. Ez a kormány bűnbakokat keres, és kiválaszt csoportokat - nemcsak a hajléktalan embereket, hanem idetartoznak a rokkantak vagy a menekültek is -, akiktől megvonja a segélyt, akiket stigmatizál, démonizál, és azt állítja, hogy miattuk nem megy előre az ország. Ez a fajta politikai nyerészkedés nagyon kegyetlen, és túlmutat a hajléktalanság problémáján."

- Udvarhelyi Éva Tessza: "az állam kötelessége lakhatást biztosítani", HVG (2013. november 9.)

Efemertér műhelymunka

2013.11.09. 11:15

efemerter_kicsi.jpgSzeretettel várunk titeket az EFEMERTÉR második műhelymunkájára, ahol az előző alkalmak témafelvetéseit visszük tovább. Ezúttal meghívott előadók jönnek el hozzátok, hogy a koncepcióhoz kapcsolódó témában inspiráljanak, informáljanak és továbbra is: kizökkentsenek!

Kik ők és miről fognak beszélni?

Balog Gyula és Csuhai Ágnes az AVM hajléktalan aktivistái, a Jogi Kisokos tükrében a közterület életvitelszerű használatának jogi hátteréről, saját tapasztalataikról, a lakatlan ingatlanokról és lehetőségeikről beszélnek

Udvarhelyi Tessza, kulturális antropológus a közterek kirekesztő tervezéséről és a közterek jelentőségéről egy demokratikus társadalomban

Hódi Csilla és Bogyó Virág, képzőművészek a köztéri akciók, performance-ok megvalósításának lehetőségeiről, hatásairól

Szirtes János képzőművész és Molnár Ágnes Éva fotóművész a performance-művészetről általánosságban

Mikor? 2013. november 9. (szombat) 15h

Hol? Lumen Közösségi Szolgáltató

Zöldség, gyümölcs, szörp és ládákon ülés lesz bőven. Gyertek, és cserébe hozzatok kérdéseket, ötleteket, terveket, alternatív megoldásokat!

Facebook-esemény

momap_nagy.pngA konferencia célja, hogy a földrajzi és a társadalmi mobilitás kérdéskörét a készségfejlesztés szemszögéből járja körül, és olyan konkrét tanácsadási eszközöket és módszereket mutasson be, melyek hozzájárulnak a mobilitás sikerességéhez.  A két nap során bemutatjuk a 4C projekt eredményeit, ismertetjük a MOMAP Tanácsadási folyamatot, teret biztosítunk a projekt során kifejlesztett tanácsadási eszközök kipróbálására, valamint lehetőséget adunk más szakmai szervezetek képviselőinek is, hogy megoszthassák nézeteiket és módszereiket az interkulturális mobilitás és a tanácsadás területeire vonatkozóan.

Mikor? 2013. november 5. (kedd)

Hol? Gödör Klub – Central Passage (1061 Budapest, Király utca 8-10.)

További információ itt

10.20-11h Vitaindító előadások

Udvarhelyi Éva Tessza (Artemisszió Alapítvány)

A földrajzi mobilitás remek lehetőség és óriási kihívás is egyben. Az előadás az alábbi témákat járja körül: milyen tanulási helyzeteket teremt a földrajzi mobilitás, hogyan formálja identitásunkat, és mennyiben fejleszti interkulturális készségeinket?

12.20-13h Vita: a készségfejlesztés szerepe a mobilitásban - a résztvevők szemszögéből

Moderátor: Udvarhelyi Éva Tessza (Artemisszió Alapítvány)

Hogyan változtat meg minket a mobilitás? A változás mindig pozitív irányú? Vannak a mobilitásnak negatív hatásai? Hogyan küzdenek meg a résztvevők a nehézségekkel? Mit tanulnak élményeikből? A beszélgetés azt boncolgatja, hogyan változtatja meg a mobilitás az életünket és a világunkat.

13-13.20h Kérdések és válaszok

kutatas.jpgMikor? 2013. október 26. (szombat) 8.30-10.30h

Hol? Helyszín: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet (Országház utca 30.)

Részvételi kutatások

Műhelyvezetők: HORVÁTH Kata, BÁLINT Mónika

A kutatói szerep, a tudományos objektivitás és a tudományos kutatások politikájának reflektálásával egyidőben Magyarországon is mind gyakrabban bukkannak fel olyan kísérletek, amelyek a társadalomtudományos kutatási eljárások demokratizálására törekszenek és a professzionális kutatók mellett civil ("laikus") kutatókat is bevonnak saját helyzetük vizsgálatába és értelmezésébe.

A sokféle részvételi alapú kutatói tevékenység közül a legelterjedtebbé a részvételi akciókutatás (RAK) vált, amely az angolszász Participatory Action Research (PAR) elméleti hagyományára hivatkozik, annak módszertani eljárásaiból merít, és annak sikeres gyakorlatait kísérli meg adaptálni a hazai kontextusban. A legismertebb hazai részvételi kutatások a vidékfejlesztéshez, a közösség- és szervezetfejlesztéshez, az oktatási egyenlőtlenségek reflektálásához és a hajléktalan emberek emancipációjához kapcsolódnak. E programok a klasszikus társadalomtudományi kutatási módszereken kívül (mint a kérdív, az interjú vagy a fókusz csoport), alternatív kutatási módszereket is alkalmaznak, például művészet-alapú eljárásokat vagy a részvételi tervezést, mint kutatási módszert. Az elmúlt években fontos kutatási tapasztalatok halmozódtak fel ezen a területen, amelyek viszont csak sporadikusan kerültek be a mainstream társadalomtudományos gondolkodásba.

credo_kép.jpg

Éva Tessza Udvarhelyi (2013): Intercultural barriers in credibility assessment In Credibility Assessment in Asylum Procedures – A Multidisciplinary Training Manual, edited by Gábor Gyulai. Hungarian Helsinki Committee.

tuleles_kicsi.jpgUgyanazt a tájat teljesen másképpen olvassuk békében, mint háborúban: ami békeidőben egy mutatós szénakazal, az háborúban fedezék; a parasztház békében a nyugalom szigete, de háborúban az ellenség fészke is lehet. Ezzel a példával illusztrálja Kurt Lewin a környezetpszichológia alaptételét, mely szerint a tér érzékelése és értelmezése éppen annyira függ az adott társadalmi és történelmi kontextustól, mint a megfigyelő helyzetétől. Nem ugyanúgy olvassa a város tereit, utcáit, épületeit egy szegény ember, mint egy jómódú polgár, de még csak egy férfi és egy nő sem. Nem ugyanazokat a dolgokat veszik észre és messze nem ugyanannak tulajdonítanak jelentőséget. Ami az egyiknek izgalom, a másiknak veszély. Ami az egyiknek fel sem tűnik, az a másiknak „aranybánya”.

Amióta hajléktalansággal foglalkozom – és különösen amióta hajléktalan emberekkel dolgozom együtt – a város nagyon sok, korábban ismeretlen jelentésrétege tárult fel előttem. Ami a legtöbb embernek szemét, az sok fedél nélkül élő ember számára a megélhetés, a túlélés és gyakran – paradox módon – a maradék méltóság megőrzésének forrása. Idetartoznak például a szelektív hulladékgyűjtő-szigetek, a háztartási szeméttárolásra használt kukák, az utcai szemetesek csikktartói és nem utolsósorban a lomtalanítás is. Van, aki ételt, italt és csikkeket gyűjt saját használatra, és van, aki papírt, üveget, vagy fémet, hogy ezeket visszaváltva készpénzhez jusson. A lomtalanításkor talált tárgyak egyrészt bekerülnek az otthonokba (pl. kunyhók, foglalt lakások, pincék bútoraiként), másrészt a bolhapiacon értékesítik őket.

Van, akinek a „kukázás”, a „guberálás” szégyen. Valójában azonban a magyar társadalom szégyene, hogy a XXI. században ilyen sokan kényszerülnek így biztosítani a megélhetésüket. De azoknak, akik guberálnak vagy lomiznak, nem kell szégyenkezniük: ők kemény munkával, több kilométer gyaloglással, kutatással, tisztítással és javítással az eldobott tárgyat értékké és a kidobott szemetet készpénzzé alakítják. Mi ez, ha nem hasznos termelő munka? Ráadásul szinte a környezet terhelése nélkül.

Ezen kívül, ezzel a fajta újrahasznosítással nemcsak több tonna szemétnek hitt dolog kerül megfelelő hasznosításra, de sok hajléktalan ember számára ez biztosítja a minimális megélhetést is. A Város Mindenkié csoport Utca és jog kutatása során a megkérdezett kb. 400 fedél nélkül élő ember 30%-ának származott a bevétele valamilyen újrahasznosító tevékenységből!

Ma a hatóságok nemcsak az utcán alvást büntetik, de egyre erősebben üldözik az újrahasznosítás összes formáját is – pedig ezzel nem lesz nagyobb rend a városban, csupán a szegény emberek életlehetőségei szűkülnek tovább, akik lassan létükkel válnak szabálysértőkké.

Udvarhelyi Éva Tessza - kulturális antropológus

Eredeti megjelenés: Collective Plant

süti beállítások módosítása