Eurozine: Talking crap

2024.04.19. 11:34

Hogyan lehet olyan szervezetet építeni, ami ellenállóbb a korrupciónak? Milyen az, amikor egy Trabantot menet közben alakítanak át Mercedesszé? Miért fontos, hogy a munkahelyünkön is az értékeinknek megfelelően cselekedjünk? Hogy néz ki egy jó csapatépítő program egy hivatalban? Hol jobb dolgozni, a közigazgatásban, a civil szférában vagy a versenyszférában?
 

Az Ez egy hivatal podcast legújabb epizódjának vendége Pallai Katalin volt, aki évtizedek óta képez önkormányzati vezetőket itthon és külföldön. 

 Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=

Egy önkormányzati választás az esetek többségében 10 percébe kerül a választópolgárnak, de a legutóbbi lebonyolítása 91 ezer ember munkája volt. Ebből ráadásul csak 23 ezer köztisztviselő. A júniusi voksolásra fél évvel előtte már javában folynak az előkészületek, az informatikai főpróbán már túl is vagyunk.

Az Ez egy hivatal podcast első 2024-es adásának a témája a közelgő önkormányzati választások adminisztratív és infrastrukturális háttere, erről mesél megvilágító erejű, valamint meglepő és vicces „hivatali történeteket” Pest vármegye főjegyzője, Dr. Szép Tibor, illetve Pest vármegye aljegyzője, Kohári Tibor a műsor két házigazdájának, Udvarhelyi Tesszának, illetve a jegyzőként a választások lebonyolításában szintén érintett Törőcsik Editnek.

Mi zajlik a választás kulisszái mögött? Mi van, ha nincs elég szavazólap? Van-e a igazságalapja a szervezett szavazókról, láncszavazókról, szavazatvásárlásról szóló elméleteknek? Mi teszi a szavazást ténylegesen érvényessé, és milyen gyakran van hatása az újraszámlálásnak a végeredményre? Eleve: hogyan jut el az urnába reggel bedobott szavazat a országgyűlési egyéni választókerületi irodába az éjjel közepén? 72 órás munkanap, tekerés közbeni bicikliszerelés és a választási rendszer mint természetfilm, rádióközvetítésben.

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

Akkor látható, ha láthatatlan, mi az? Tudtátok, hogy 150 éve is szelektálták Budapesten a szemetet? Mi tanulhatunk a fővárosról a csatornázásának kultúrtörténetén keresztül?

Az Ez egy hivatal új, rendhagyó adásának a vendége Kovács Andrea, Let It Be! Art Agency kurátora, akivel a budapesti közszolgáltatások 150 éves történetét bemutató kiállításról beszélgetnek a házigazdák: Udvarhelyi Tessza és Törőcsik Edit. A kiállítás a Kristály Színtérben volt megtekinthető, de rövidesen a digitális verziója is elérhető lesz.

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

„Elvárom tőled, ha még oly nehezedre is esik óhajtásom, hogy a helyeden maradj. Amíg én kibírom körülöttem ezt a sok piszkot, neked is ki kell azt bírnod, így többet segíthetsz, és gondolj a jövőre is” – írta rokonának, egy főispánnak Horthy.

A magyar holokauszt nem 1944-ben kezdődött, később pedig éppen azért lehetett olyan hatékony a magyarországi deportálások végrehajtása, mert a magyar állam modern és professzionális közigazgatási rendszere nem sérült a német megszállással.

Hogyan léptek túl a helyi önkormányzatok azon, hogy a politikai akarat végrehajtói legyenek, és váltak öntevékennyé? Hogyan folytak a hatalmi szintek közti rivalizálások, és miként befolyásolták az áldozatok sorsát? Miként dönthettek sok esetben a helyettesek a tömeggyilkosságokról, és hogyan jött a képbe a karrierizmus? Volt-e szervezett közigazgatási szabotázs?

Az Ez egy hivatal új adásának vendége Csősz László, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főlevéltárosa és az ELTE oktatója. A beszélgetést Udvarhelyi Tessza és G. Szabó Dániel vezetik.

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

A Facebook, a Google, az Amazon és a többi óriásplatform megváltoztatta az életünket, de mégis vadnyugatni viszonyok uralkodnak digitális tereikben. Az EU most megpróbálja szabályozni ezeket a cégeket, többek között a gyerekek védelme és a fake news elleni küzdelem érdekében, de nem csak. Miben lesz más a Facebook és a digitális életünk szeptembertől? Egyáltalán, hogyan született maga a jogszabály?


Az Ez egy hivatal új epizódjának vendége Kertész Bence, egy valódi EU-s hivatalnok: az Európai Bizottságnál dolgozik különféle jogszabályok előkészítésén. A szerzői jogi reformon például négy évig, és nem sokon múlt, hogy elkaszálták. Milyen kerülőutakon lett brüsszeli bürokrata egy filmproducerként és jogászként végzett kivándorolt magyar? Hogyan bírja a monotonitást, és miben látja a Bizottság Achilles-sarkát? Miben világelső az EU, és mit gondol a hétéves gyereke, amikor meglátja itthon a Brüsszel-ellenes plakátokat?

Az epizód segít eligazodni a Bizottság 33 főigazgatóságának útvesztőiben, betekintést nyújt az EU működésébe, és arról is szó van, hogy mi legyen az EU következő nagy célja. A műsorvezető G. Szabó Dániel és Udvarhelyi Tessza.

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

A státusztörvény/bosszútörvény elfogadása után itt maradt velünk a kérdés: hogyan tovább? Mi a teendő?A „Mi a teendő?” szezonzáró, huszadik beszélgetésében a kritikai pedagógiáról, másképpen a felszabadítás pedagógiájáról beszélgettünk. Vendégünk volt Udvarhelyi Éva Tessza, a Közélet Iskolája alapítója, „A felszabadítás pedagógiája” c. szöveggyűjtemény szerkesztője és Szarka Alexandra, a DeViszont Közösségi Tér alapítója, aki a Fordulat folyóirat 28., „Kritikai pedagógia” témájú lapszámának volt az egyik szerkesztője.

A beszélgetésből kiderül, hogy a fiatalok áruvá tétele nem az érettségi, nem a szakképesítés és nem is az egyetem után kezdődik, hogy a jelenlegi közoktatás engedelmes és fegyelmezett munkaerőt állít elő, nem aktív állampolgárokat, hogy az iskola nemigen veszi figyelembe saját és családi tapasztalatainkat, és hogy úgy épít egy zsarut a fejünkbe („nekem nem megy a matek”, „nem tudok rajzolni”, „ehhez én nem értek”), hogy azt sokszor észre sem vesszük, hogy a mozgalmi iskoláknak akkor is dolgozniuk kell, ha a mozgalmi hullám éppen elapadni látszik.

Mit kínál ezzel szemben a kritikai és a felszabadító pedagógia? Hogyan működik az iskolán belül és az iskola falain kívül? Hogyan képes felkészíteni az életre, miközben azt is segít elképzelni, milyen lenne egy jobb világ? Lehet-e tekintély és hierarchia nélkül tanítani?Az igazi kérdés azonban mégiscsak az, hogy ha egy diák azt kimondja: „Könnyebben kib*sznak veled, ha nem tudsz írni, olvasni”, akkor a csúnya beszéd miatt dorgálást érdemel, vagy éppen ellenkezőleg, az általa kimondott igazság felé kell-e terelni a beszélgetést?Adásban hivatkozott szövegek:

Mit tesz velünk, ha erkölcstelen vagy törvénysértő utasítást kapunk a munkahelyünkön? Mitől függ, hogy valaki rossz érzéssel, de megteszi, amit a főnök mond, vagy kockázatot vállalva ellentmond, és akár új munkahelyet keres? Ebben az adásban az államnak dolgozó jogászokon, valódi konkrét példákon keresztül vizsgáljuk ezeket a súlyos dilemmákat.

Az Ez egy hivatal adásának vendége Szentes Ágota, aki az ELTE-n végzett kutatást a magyar jogászok pályaképéről, szocializációjáról, a szabadsághoz és az elveikhez fűződő viszonyáról. A jogállam lebontását vizsgálta interjúkon keresztül, amikben megmutatkozik a bátor egyéni kiállás és a rossz szájízű beletörődés, az egyetemi szexizmus és az a veszély, hogy fiatal jogászok belenőnek abba, hogy egy autoriter rendszert jogállamként éljenek meg.

A jogászok felelősségéről, önigazolásukról, az autonómia jogi és gyakorlati jelentéséről, illetve a hatalomgyakorlás ellenőrzésének stratégiáiról, valamint az önkormányzatok ebben betöltött szerepéről a podcast két műsorvezetője, Udvarhelyi Tessza és G. Szabó Dániel beszélget vele.

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

A város lakói nem lehetnek zavaró tényezők, a városüzemeltetés lehet részvételi alapú. Az Ez egy hivatal legújabb adásának vendégei a Jarokelo.hu alkalmazás munkatársai, Lukács Máté és Kutyina Olga, a központi kérdés pedig az lesz, hogy képes-e együttműködni a civil szféra és a közigazgatás, ha hibabejelentésekről van szó.
Balesetveszélyes csatornafedél, kerületen leszakadt vezeték, de kinek szóljunk? A több mint tíz éve működő alkalmazás itthon úttörő módon kínált megoldást erre a problémára, 120 ezer bejelentést kezeltek ebben az időszakban. De mit csinál pontosan a Járókelő? Mit köze városüzemeltetésnek a mosogatáshoz? Milyen típusú problémák foglalkoztatják leginkább lakosságot? Lehet-e egy applikáció a hatalommal bírók számonkérésének a módja?

A műsorvezetők Udvarhelyi Tessza és G. Szabó Dániel.

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

 

Orsós László Jakab nagy pályát írt be újságíró-szerkesztő-kritikusként és civilként, többek között a Nyócker című animációs filmnek a dramaturgja volt és New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója, aztán Amerikában maradt és a brooklyni közkönyvtár kultúráért és művészetekért felelős alelnöke lett bevándorló magyarként. De mit jelent egyáltalán a Brooklyni Public Library producerének lenni, és meddig tart egy közszolga szabadsága New Yorkban?

Az Ez egy hivatal legújabb adásában Udvarhelyi Tessza és G. Szabó Dániel beszélget Orsóssal a közszolgálat és a társadalmi munka egészen nem evilági valóságáról. Anti-Met gála és a város pénzéért versengő közkönyvtárak, hárfa és emigráns szabadegyetem a parkban, idegesen felkérdező polgármester-helyettes és republikánus sajtóössztűz.

Hogyan lehet előbb megváltoztatni a rendszert, hogy aztán segíteni tudj általa? Mit kezd egy könyvtár egy melegellenes tüntetéssel? Mi volt az a pillanat, amikor Orsós hirtelen Budapesten érezte magát, és nem jó értelemben?

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

Ezerhatvan jegyzői feladatkör van jelenleg. Korábban háromezer volt. Itt az Ez egy hivatal új adása, a vendégek pedig Törőcsik Edit és Angyal Zsolt, mindketten jegyzők, akik több település hivatali feladatait irányítják. De mik ezek pontosan? Ha a szomszéd hétvégén nyír füvet, irány a jegyző? Árvíznél a sódert és a zsákot is az ő dolga-e intézni? Pszichológusnak vagy rossz rendőrnek kell-e lennie? Polgármesterek és képviselők jönnek-mennek, de a jegyző állandó. Az állam mégis magára hagyta őket.

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

Akkor jó a közigazgatás, ha hatékony, mint egy szolgáltató cég? Vagy ha értékközpontú: transzparens, diszkriminációtól mentes és méltányos, még ha ez az ügyfél elégedettségének rovására is megy? Vagy ha ellenálló, például egy világjárvány esetén? Ezek mind fontos elvek, ám nem mindig férnek meg egymás mellett.

Az Ez egy hivatal hetedik epizódjának vendége Hajnal György, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki egy egyedülálló kutatásban 2010 előtt és után is aktív közszolgákkal készített interjúkon keresztül belülről mérte fel az illiberális átállás közigazgatásra gyakorolt hatását. A közszolgák pedig példátlan módon nyíltak meg neki. A bürokratikus szakértelem szerepe látványosan csökkent, a helyébe a politikai haszonmaximalizálás, a centralizálás, illetve politikai lojalitás lépett.

Mi az a bürokratikus ellenállás? Hogyan alakult a közigazgatás és a hatalom viszonya a rendszerváltást követően? A politikai akarat végrehajtásnak az eszköze-e a közigazatás, vagy épp ellenkezőleg: ellensúlyoznia kell azt? Létezik-e még hivatástudat a magyar bürokráciában vagy napjaink hivatalnokai céges alkalmazottakká válnak? Mi volt közös az Antall-, Horn-, Orbán- és Gyurcsány-kormányok közigazgatáshoz való viszonyában? Miért aggasztó, amikor Lázár János büszkén nyilatkozza, hogy a minisztériumában tíz órás egy munkanap? Jó hallgatást!

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

Parks and Recreation, Gilmore Girls és a Galaxis útikalauz stopposoknak, Majakovszkij és Illyés Gyula, Coen testvérek, Lorenzetti freskója és a Bëlga. A hivatalnokok és a bürokrácia mindenhol ott vannak: a kultúrában is. Udvarhelyi Tessza és G. Szabó Dániel Dante Poklában is turiskáskodik kicsit az Ez egy hivatal hatodik részében, illetve talán most vallanak a legőszintébben saját közszolgai mindennapjaikról és küzdelmeikről.

Mennyivel sikerült jobban a lakosság tájékoztatása a nyolcadik kerületi útfelújításáról, mint a Föld elpusztítása a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben? Mire jó és mire nem az értekezlet? Hülye-e minden helyettes államtitkár? Miért terjedt el a hivatalnoki nyelvben a passzív szerkezet; és mit tehet a konstruktív közszolga, aki először veszi magán észre, hogy leírja: „egyeztetésre fog sor kerülni”? Azt azért tisztázzuk: a közszolgálati dolgozók nem szeretik, ha a politikai akarat hatósági köntösbe van öltöztetve. Jó hallgatást!

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

borito_kia-piros2.jpg

Nem elég, hogy négy- vagy ötévente szavazhatunk, ha közben alig-alig van befolyásunk arra, hogy mit tesznek azok, akiket megválasztottunk. A Közélet Iskolájában hiszünk abban, hogy az emberek akkor tudnak hatékonyan részt venni a demokratikus folyamatokban és formálni a saját szűkebb vagy tágabb környezetüket, értik az őket körülvevő társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokat, ismerik a jogaikat és megfelelő tudásuk van az érdekérvényesítésről. Ám ma az általános vagy középiskolában nem feltétlenül tanuljuk meg azt, hogy hogyan tudjuk a kezünkbe venni a sorsunkat, hogyan tudunk csoporttá szerveződni és hogyan lehetséges aktívan formálni a közéletet. A szegénységben élő és kirekesztett emberek számára pedig még kevésbé hozzáférhető a társadalmi részvételhez szükséges tudás és tapasztalat.

A kritikai pedagógia célja, hogy a közös tanulási folyamat során a résztvevők felismerjék az őket körülvevő elnyomó társadalmi viszonyokat és ennek a kritikai tudásnak a birtokában a saját életük tudatosabb irányítói legyenek és közösen lépjenek fel a társadalmi igazságosságért – akár a saját ügyükben, akár másokéban. Ezt a folyamatot hívja Paulo Freire brazil szervező és tanár, a kritikai pedagógia alapjainak megteremtője, a kritikai öntudatra ébredésnek vagy felszabadulásnak. A kritikai pedagógia önmagában nem egy pedagógiai módszer, hanem a társadalmi változást célzó pedagógiai filozófia, amelyben a tanulás egy hosszabb távú közös felfedező folyamat, ami nagyon sokféle alakot ölthet.

A Közélet Iskolája szöveggyűjteménye az elmúlt közel 10 évben használt pedagógiai megközelítésünkbe nyújt széleskörű betekintést – elméletben és gyakorlatban, itthon és külföldön, mai és a múltbéli példákkal. A könyv segítségével az olvasó megismerheti a kritikai pedagógia elméleti hátterét és megismerheti ennek a pedagógiai megközelítésnek a magyarországi és nemzetközi gyökereit. Ezen kívül bemutatunk olyan gyakran használt módszereket és saját gyakorlatokat is, amelyeket bárki használhat, aki kritikai pedagógiai munkát szeretne végezni.

A szöveggyűjtemény ingyenesen elérhető, de minden adományt örömmel fogadunk, hogy a képzéseink továbbra is mindenki számára ingyenesen elérhetőek legyenek, és természetesen minden olvasónkat nagy szeretettel várjuk a képzéseinken és eseményeinken is!

A könyv innen letölthető >>>

A könyvet szerkesztette: Udvarhelyi Éva Tessza, Grafika: Thury Lili

A fejlett demokráciákban az egymásra mutogatás intézménye nehezen elkerülhető, mégha Berlinben a kilencvenes években rá is jöttek, hogy 23 kerülettel nem működőképes a város. Hogy mi ebből a tanulság? „Jein” – mondják a németek.

Ki az illetékes, ha kátyút látunk vagy leszakadt egy vízcsap? Mit csinálhat az önkormányzat megbízásából dolgozó bevándorló szociális munkás, amikor egy tanácskozáson a fasiszta képviselő utal rá, hogy csak német állampolgár hajléktalanoknak kéne ellátást kapniuk? Miben látják a berliniek az önkormányzati rendszer problémáit? Eleve: hogyan dolgozhat önkéntesen egy képviselő és mit jelent ez a gyakorlatban?

Vojtonovszki Bálint szociológus kilenc évvel ezelőtt költözött feleségével Berlinbe. Itthon a szegénységgel foglalkozott, kint pedig eleinte kanalakat pucolt, majd egy társkereső cég ügyfélszolgálatán dolgozott, mielőtt sikerült ott is szociális területen elhelyezkednie. Most Udvarhelyi Tesszának mesél a német közigazgatásban szerzett tapasztalatairól. (Az interjú 2022 őszén készült.)

Írj nekünk a podcast@ezegyhivatal.hu címre ha javaslatod, kérésed, ötleted van számunkra!

Az Ez egy hivatal podcast összes adását itt tudod meghallgatni: https://open.spotify.com/playlist/77AJXAhP9e8RIPJ75GtheR?si=c027719a56cd4e0a&nd=1

Kik a Partizán podcasterei?

2022.12.26. 09:30

süti beállítások módosítása