Köszönöm a lehetőséget, hogy elsőként beszélhetek – meg vagyok tisztelve és meg vagyok hatva.

Ebben az évben 10 éves a lakásmenet és 13 éves A Város Mindenkié.

Én vagyok az egyik alapító és sokáig voltam a szervezet motorja, ezért a Lakásmenet szervező arra kértek, hogy az első évtizedről és az eredményekről beszéljek. Összeszedtem, hogy nekem mit jelent az AVM és ezeken keresztül szeretném nektek bemutatni, hogy mit is jelenthet mindannyiunknak.

Fotó: Vörös Anna

Az AVM egy család

A Város Mindenkié a családot jelenti a tagoknak – érintetteknek (hajléktalanságot és lakásszegénységet megtapasztalt emberek) és szövetségeseknek egyaránt. Ebben a csoportban sosem tudsz egyedül lenni, mindig történik valami, utánadnyúlnak, ha zuhansz, megünnepelnek, amikor gyereked születik, gondoskodnak rólad, amikor beteg vagy és eltemetnek és megsiratnak, amikor meghalsz és sokszor már senki más nincs, aki ezt megtegye.

És ami a legfontosabb: ez a csoport nem engedi, hogy átnézzünk azokon vagy elfelejtsük azokat, akikre a világ sosem szeret ránézni vagy akikre nem szeret emlékezni – sem az életben, sem a haláluk után. A szegénységben élő emberekről van szó, akik sokkal korábban halnak meg, mint indokolt volna és akik sokszor valódi aktivista hősök, csak éppen a rongyosabb ruháik, a ráncaik vagy a túlnövesztett szakálluk mögött ez nem mindig látszik.

Az AVM jelmondata is ebből következik: VELÜNK BESZÉLJ, NE RÓLUNK!

És ez a jelmondat egyszerre nagyon személyes és nagyon politikai is – függetlenül attól, hogy hogy hajléktalanságban élsz, ha nem.

Az AVM tagjaira a kezdetektől igaz, hogy nem félnek a politikától, nem félnek a pártoktól, nem félnek a hatalmasoktól és nem félnek felemelni a hangjukat. Ez egy olyan szervezettől, ami 2009 óta működik, vagyis élete nagy részét a Nemzeti Együttműködés Rendszerében élte, önmagában hatalmas eredmény!

Az AVM nem tiltakozás hullám, nem egy ember kiállása vagy kiáltása, hanem egy sokszínű közösség hosszú távú, következetes, kitartó munkája. Az AVM akkor is dolgozik, amikor keveseket érdekel a hajléktalanság és akkor is, amikor sokan figyelnek.

Az AVM-ben az egyéni problémából rendszerszintű felismerés lesz. Itt sok érintett ember megtanulja, hogy nem az a baj, hogy nekem nincs hol laknom – bár ez önmagában is egy katasztrófa –, hanem az, hogy ilyen sok embernek nincsen hol laknia.

Az AVM-nek köszönhetően a hajléktalan emberek hangja sok olyan helyen jelent meg, ahol nem szívesen látják vagy hallják őket, pedig ők is ugyanolyan állampolgárok, mint mindenki: a Parlamentben, a parlamenti bizottsági üléseken, az önkormányzati közgyűléseken vagy képviselő-testületi üléseken.

Az AVM-nek köszönhető, hogy ma másképpen beszélünk és gondolkodunk a hajléktalanságról: ma a hajléktalanságról nagyon sokaknak NEM a hajléktalanszálló, NEM a köztisztaság, NEM a téli krízis, NEM a jótékonyság, HANEM a politikai akarat, az állami felelősség és a valódi otthon hiánya jut eszébe. És ez a másfajta gondolkodás kell ahhoz, hogy egyszer végre valahára megfelelő megoldások szülessenek állami és önkormányzati szinten is a lakhatási válságra, ami ugyanúgy sújtja a legszegényebbeket, mint a diákokat, a kisgyerekeseket, az albérletben élőket és az időseket

Az AVM nem csak beszél, hanem tesz is

Az AVM az elmúlt 13 évben sok-sok ezer embernek adott tanácsot, eligazítást és segítséget többek között a lakcímbejelentéssel, az egészségügy ellátórendszerrel és szociális ügyekkel kapcsolatban.

A csoport sok-sok száz kilakoltatást akadályozott meg. Néhányról tudtok ezek közül, mert ha kell, élőlánccal is kiállnak az emberek lakhatása mellett, de a legtöbbről nem tudtok, mert a háttérben sok ember aprólékos munkája, tárgyalása, adománygyűjtése kell ahhoz, hogy ma Magyarországon az emberek ne kerüljenek az utcára.

A Város Mindenkié azokkal a problémákkal foglalkozik, ami az érintetteknek fontos. Ha kell, akkor egy csomagmegőrző hétvégi nyitvatartását harcolja ki, ha kell, akkor azt, hogy a hajléktalan embereknek ne kelljen választani az evés és mosás között a nappali melegedőkben egy hülye és átgondolatlan törvény miatt

Az AVM-nek és a bátor zuglói kunyhólakóknak köszönhető, hogy bíróság mondta ki, hogy kunyhólakókat nem lehet jogszerű eljárás nélkül kilakoltatni, vagyis hogy ugyanaz a jog védi az erdőben és a lakásban élőket is

Az AVM-nek köszönhető, hogy az azóta már megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatóság kimondta, hogy nem lehet valakit csak azért igazoltatni mert hajléktalan vagy annak néz ki.

Az AVM-nek köszönhető, hogy egyre több politikus és döntéshozó kezdi el komolyan venni a lakhatáshoz való jogot és felismerni, hogy a hajléktalanságot nem köztisztasági hanem lakhatási kérdésként kell kezelni.

És persze mindezt nem egymaga érte csak el a csoport, hanem sok szövetséges szervezettel, szakemberrel, támogatóval, önkéntessel, szimpatizánssal

Az AVM nincs egyedül és ez tudatosan van így

Az AVM indította útjára azokat a szervezeteket, amik ma már sok ezer embernek adnak közvetlen segítséget, lakhatást és oktatást: az ingyenes jogsegélyt adó Utcajogászt, a modellértékű lakhatási programokat megvalósító Utcáról Lakásba Egyesületet, és az aktivistákat képző Közélet Iskoláját.

Ezen kívül inspiráltuk és modellként szolgált a csoport a Közmunkás Mozgalom a Jövőért szervezetnek és az Önállóan Lakni csoportnak is, akik fogyatékos emberek jogaiért küzdenek.

És végül, az AVM a remény arra, hogy lehetséges az, ami sokszor elképzelhetetlen vagyis, hogy

• érintettek és szövetségesek képesek együtt dolgozni és nem külön világban élnek
• nem alkuszunk meg akkor sem, ha folyamatosan ütnek
• az embert és a rendszert együtt látjuk
• bátrak vagyunk és ha kell, személyes kockázatot is vállalunk
• akkor sem adjuk fel, amikor már minden reménytelennek tűnik

Nem vagyok már AVM tag, de ha valaki egyszer AVM-es volt, akkor soha többé nem lehet nem AVM-esnek lenni. Én ma a Józsefvárosi Önkormányzatban – itt ebben a kerületben – is még mindig az AVM szellemiségében dolgozom. Az ad nap mint nap muníciót, erőt, amit veletek és tőletek tanultam: hogy minden ember egyenlő, hogy az emberi méltóságot nem lehet eltaposni és hogy az ember a küzdelem és a szerveződés során tanulja meg igazán felemelni a fejét.

Köszönöm, hogy itt vagytok, köszönöm, hogy csináljátok és ne adjátok fel soha!

LAKHATÁST, DEMOKRÁCIÁT, JOGÁLLAMOT!