A kairosz ógörög szó, amelynek jelentése: „megfelelő, helyes pillanat”. Nem véletlen, hogy így nevezik azt a szervezetet, amelynél egyhónapos szakmai gyakorlatot végeztem. A New York-i székhelyű Kairos Center két fő területen tevékenykedik: társadalmi mozgalmakkal és kezdeményezésekkel működik együtt, hogy együtt újraindítsák Martin Luther King nagy álmát, a Szegény emberek kampányát (Poor People’s Campaign), valamint a vallásos gondolkodás és gyakorlat és a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem egymásra hatását elemzik és támogatják.

A Szegény emberek kampányát Martin Luther King 1967-ben hirdette meg, miután a fekete polgárjogi mozgalom sikeresen elérte, hogy a választójogi törvény megváltoztatásával a fekete állampolgárok egyenrangúan vehessenek részt az amerikai választásokon. King terve az volt, hogy faji és osztálykülönbségeken átlépve összefogjon mindenkit, aki kizsákmányolás és elnyomás áldozata, akik aztán egy tömegmozgalom részeként gyakorolnak nyomást az amerikai Kongresszusra, hogy a szabadságjogok után törvénybe foglalja az alapvető gazdasági jogokat is. King víziója szerint az Egyesült Államokat egy tárgyközpontú társadalomból egy emberközpontú társadalommá kell átalakítani, melynek előfeltétele, hogy az ország hatalmas vagyona minden állampolgárnak méltó megélhetést biztosítson.

King szerint az amerikai társadalom már régen elért arra a pontra, hogy képes legyen a szegénységet teljes mértékben felszámolni: megvannak a tudományos ismeretek, az anyagi javak, a természeti erőforrások és minden létező körülmény ahhoz, hogy senkinek se kelljen hiányt szenvednie. Az egyetlen dolog, ami hiányzik, a politikai akarat egy olyan társadalom kialakításra, amiben az emberi szükségletek a profit és a hatalomszerzés felett állnak. Azzal, hogy King áttért az osztályalapú szerveződésre, a részvételi jogok érvényesítésén túl a gazdasági viszonyok átalakítására helyezte át a hangsúlyt. Saját megfogalmazásában: egy reformista mozgalom alapjaira építve ekkor már egy forradalmi mozgalmat akart elindítani, ami a kapitalista termelés alapvetéseit kérdőjelezte meg.

A kampány hivatalos indulását King már nem élhette meg: 1968 tavaszán meggyilkolták –sokak szerint haláláért az amerikai hatóságok a felelősek, akik felismerték, hogy King új megközelítése minden addiginál veszélyesebb lehet az uralkodó politikai és gazdasági elitre nézve. King halála hatalmas csapást mért a szegénység elleni mozgalom fejlődésére. Néhány héttel később ugyan megtartották a kampány nyitóeseményét Washingtonban, ahol több ezer szegénységnek élő aktivista költözött a városközpontban felállított Feltámadásváros nevű sátorvárosba, és több tízezer ember vett részt a támogató tüntetésen, a mozgalom káoszba fulladt és a kampány további lépései elmaradtak.

A Kairos Center terve az, hogy 2017-ben, a kampány bejelentésének ötvenedik évfordulóján, újraindítsa a szegénységellenes mozgalom építését. A szervezet munkájának nagy része abból áll, hogy összekösse, és közös platformra hozza a már létező szerveződéseket, amelyek egy nagy közös kampány keretében küzdenek azért, hogy az amerikai társadalom végre minden tagjának megfelelő megélhetést és életkörülményeket biztosítson.

A Kairos Center értelmezésében kampány nevében szereplő „szegény emberek” köre sokkal szélesebb, mint első hallásra gondolnánk. A meghatározás szerint mindenki a szegény emberek mozgalmának része, aki munkavállaló, vagyis nincs teljes ellenőrzése saját megélhetése felett. Ami a statisztikákat illeti, ma az Egyesült Államok lakosságának 14,5%-a él a szövetségi szinten meghatározott szegénységi küszöb alatt, míg a lakosság 33%-a számít alacsony jövedelműnek. Vagyis a létbizonytalanság valamely formája – és így a szegény emberek kampányának követelései – összesen legalább az amerikai lakosság felét érintik.

Jelenleg a kampány előkészítése folyik: a Kairos Center munkatársai folyamatosan járják az országot, hogy kapcsolatot építsenek ki helyi szervezettekkel és a különböző régiókban dolgozó szervezetek között. Jelenleg éppen az ún. középnyugaton szerveznek egy turnét, ahol az ország különböző részeiből érkező aktivisták ismerik meg Chicago, Detroit, Elkhart és Cleveland jogokkal mozgalmait és helyi szervezeteit – elsősorban azokat, amelyek a négy stratégiai területen dolgoznak: rasszizmus, gazdasági kizsákmányolás, ökológiai pusztítás és militarizmus. A régió történetéből következően (ez volt az amerikai autógyártás és egyéb ipari tevékenységek központja), elsősorban szakszervezetekkel és a munkások jogaival foglalkozó szervezetekkel fognak itt stratégiai párbeszédet kezdeményezni (ennek a turnénak egy részén én is részt veszek, így erről külön blogbejegyzésben fogok beszámolni).

2017 a Szegény emberek kampányának elindítása kapcsán az ún. revival-ek, vagyis az újjászületésnek elnevezett nagy kulturális események éve lesz, amelyeket Amerika-szerte nyolc különböző – kifejezetten nem nagyvárosi – helyszínen szerveznek meg. Ezeknek az eseményeknek a középpontjában minden alkalommal egy országos hírnevű és helyi zenészek által előadott koncert lesz, amit a Sankofával együtt szerveznek. A Sankofa alapítója a fekete polgárjogi mozgalom egy fontos résztvevője, Harry Belafonte zenést, és céljuk az, hogy közelebb hozzák egymáshoz a művészet és aktivizmus világát. A koncerteket, ahova több tízezer embert várnak, politikai műhelymunkák, a helyi lakosok tanúságtétele, ún. valóság túrák, direkt akciók és egy közös vallásos gyakorlat teszi majd minden alkalommal teljessé.

Mindezek után, a Szegény emberek kampányát hivatalosan 2017 decemberében fogják bejelenteni, és az még a Kairos Center számára is nyitott kérdés, hogy a bejelentést pontosan milyen események vagy tevékenységek fogják követni, hiszen ezeket a csatlakozó szervezetekkel közösen kell majd kidolgozni. Az már egészen biztosan látszik, hogy a kampány nem csak szimbolikus jelentőségű lesz, hanem résztvevői meg fognak fogalmazni konkrét, rendszerszintű követeléseket is. Ezen kívül, a Kairos számára nagyon fontos, hogy egy mozgalomban sok elkötelezett és tudatos vezető legyen, akikre nemcsak személyes tapasztalatuk vagy társadalmi helyzetük miatt tekintenek vezetőként, hanem azért, mert átfogó vízióval rendelkeznek a társadalom megváltoztatása és a mozgalom céljait illetően, akik energiát fektetnek abba, hogy egyre tudatosabbak legyenek, és akiknek az elköteleződése hosszú távú és nem kizárólag saját maguk, hanem mások megerősítésére irányul. A szegény emberek kampányáról itt lehet többet olvasni.

Mint ahogy a nagy inspiráció, Martin Luther King számára, a Kairos Center munkájában is központi szerepet kapnak a vallás és a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem összefüggései. A központ munkájának fontos gyökere a felszabadítás teológiája (liberation theology), amely egy olyan latin-amerikai vallási (eredetileg katolikus) megközelítés, amely a teológiát a megélt hitre való reflexióként és nem doktrínák gyűjteményeként fogja fel. A felszabadítás teológiája szerint a vallás az embereket mozgató hit, amely erőt ad az ellenálláshoz és az elnyomás elleni küzdelemhez. A Kairos Center tapasztalata szerint annak ellenére, hogy a szegénységben élő emberek többsége vallásos, ez a szempont gyakran semmilyen formában nem jelenik meg a szerveződésekben, amit ők gyengeségként értékelnek. Szerintünk a vallás egyfajta meggyőződés arról, hogy mi a helyes és mi a helytelen, és folyamatos személyes és kollektív elmélyülés annak a kérdésnek a megértésében, hogy mi is az ember szerepe a világban és a társadalomban. A Kairos Center számára a vallás mélyen gyökerező erkölcsi alapot nyújt ahhoz, hogy elkötelezetten és fenntartható módon tudjunk küzdeni saját magunkért és a számunkra fontos ügyekért. Szerintük Isten egy olyan összefogó erő, ami mindenkiben benne van: Isten ott van, ahol küzdelmet folytatnak az emberi méltóságért.

Kicsit konkrétabban, érdemes néhány példát is hozni azok közül a mozgalmak közül, amelyeket a Kairos Center példaértékűnek tart a vallás és mozgalmiság ötvözésében. A brazil földnélküli munkások hatalmas tömegmozgalma (Movimento dos Trabalhadores Rurais Sem Terra) kifejezetten szekurális szervezet, de találkozóik során az ún. mistica hagyományára építenek, ami olyan szokásokat és rítusokat jelent, amelyek összefogják és megerősítik a szervezet tagságát (pl. ajándékok, képek, ünneplések). Fontos szerepet játszik az erkölcsi meggyőződés és a vallási értékek az Észak-Karolinából induló Erkölcsös Hétfők mozgalomban (Moral Mondays Movement) is (róluk itt is írtam röviden), amely konkrét politikai követelések megvalósításáért küzd, miközben a mozgalom vezetője, Barber tiszteletes beszédeiben gyakran használ bibliai idézetek és forrásokat és a mozgalom szokásvilágában is megjelennek a vallásos gyakorlatok. Teljesen más jellegű példa a nyugat-afrikai Nigerben található muszlim Kiota közösség, amely a közösség két vallási vezetőjének segítségével vette fel évekkel ezelőtt a küzdelmet az országban uralkodó szélsőséges szegénység ellen és hatalmas energiával szervezik többek között az iskolákat, óvodákat és a közétkeztetést a világ egyik legszegényebb országában.

Akit részletesebben érdekel a vallás és szerveződés közötti viszony és többet szeretne megtudni a fenti mozgalmakról, a Kairos Center nemrég külön kiadványban foglalkozott a vallás és emberi jogok kapcsolatával, ami itt letölthető.