miffy_mag3 (WinCE).pngA Város Mindenkié csoport mai sajtótájékoztatóján hozta nyilvánosságra az egy éven keresztül tartó Utca és jog című kutatás eredményeit, amely azt vizsgálta, hogy éri-e hátrányos megkülönböztetés a Budapesten fedél nélkül élő embereket az állam képviselői részéről, és ha igen, milyen gyakran és milyen formában.

A projekt a részvételi akciókutatás módszertanára épült, melynek lényege, hogy egy társadalmi probléma kutatását azok végzik, akiket a probléma közvetlenül érint. Kutatásunkban minden kutatói feladatot hajléktalan aktivisták végeztek. Közel 400 hajléktalan ember válaszolt kérdőíves felmérésünkre és kb. 20 olyan emberrel készítettünk interjút, akik munkájuk során kerülnek kapcsolatba hajléktalan emberekkel.

Adatainkból kiderül, hogy a hajléktalan emberek szerint a társadalom túlnyomórészt negatív külső és belső tulajdonságokat tulajdonít nekik, melynek következtében saját önképük is meglehetősen torz.

A válaszadók 75%-a tapasztalt már diszkriminációt azért, mert hajléktalan. A fedél nélkül élő embereket érő közvetlen diszkrimináció fő területei a tömegközlekedés, a szociális és egészségügyi intézmények, valamint a munkavállalás.

A fedél nélkül élő emberek kapcsolata az egyenruhás hatóságokkal ambivalens. Miközben van, hogy segítséget kapnak a hatóságoktól, a rendőrök és közterület-felügyelők gyakran zaklatják a hajléktalan embereket és alkalmanként megalázó módon bánnak velük. Különösen megdöbbentőek az igazoltatással kapcsolatos adatok. A kérdezést megelőző 30 napban a válaszadók 59%-ának volt része igazoltatásban, és az igazoltatottak harmadával ez több, mint 4 alkalommal történt meg. Mindez arra utal, hogy a mai magyar rendőrségi gyakorlatban az etnikai alapú profilalkotás mellett a szegény és hajléktalannak kinéző embereket is diszkrimináció is sújtja.

Közvetett diszkrimináció az egészségügyben, a szociális bérlakásokra kiírt pályázatokban, valamint a lakcímről szóló szabályozás következtében éri a hajléktalan embereket.

A szegregált, kifejezetten hajléktalan ügyfeleknek létrehozott fővárosi segélyezést és a szegregált munkaügyi központ működését minden megkérdezett diszkriminatívak értékelte.

stat.jpgA kutatásból az is kiderült, hogy a hajléktalan emberek jogtudatossága viszonylag magas, azonban jogérvényesítésű képességük nagyon alacsony és annak ellenére, hogy nagyon gyakran éri őket diszkrimináció, nagyon kis arányban tesznek panaszt az illetékes szerveknél.

A kutatás eredményeire alapozva A Város Mindenkié csoport átfogó kampányt indít, hogy megakadályozzuk az utcán élő embereket érő hátrányos megkülönböztetést.

A kutatásról készült gyorsjelentést innen, az átfogó zárótanulmány pedig innen letölthető.

Prezentáció a kutatás eredményeiről

KÉPEK A KUTATÁSRÓL:

Utca és jog képzés

Közösségi statisztika

Utca és jog a Szimbiózis fesztiválon

Utca és jog piknik